László atya köszöntő szavaival kezdődött a délután, majd izgalmas akadályversennyel folytatódott.

Kis csapatokat alakítottunk ki, s térképpel, menetlevéllel felszerelkezve útnak indultunk. Öt állomáson különböző feladatokat kellett teljesíteni, melyek közül legérdekesebb talán a „Kincsvadászat” volt.

Elrejtett, titkosírással írt utasítások segítettek a kincs megtalálásában, ami nem volt más, mint Jézus Krisztus, akinek képére ékszeres dobozba rejtve bukkantunk rá. Voltak vicces ügyességi feladatok, keresztrejtvény, képrejtvények. Térkép alapján út menti kereszteket kutattunk fel, s hogy közben se unatkozzunk, különböző emblémákat kellett megtalálnunk városunk épületein.

Szóval, igazán megdolgozott mindenki a sikerért, különösen, hogy közben az eső is el-eleredt, ami jócskán nehezítette a dolgunkat. Végül minden csapat visszaérkezett a plébániára, ahol már várt bennünket a finom uzsonna. Majd a verseny utolsó feladataként a csapatok előadták az általuk alkotott csatakiáltásokat.

Ezután érdekes ismertetőt hallgattunk meg Gyetvai Iván cserkészparancsnok előadásában a cserkészek életéről, amit Rácz Zoltán izgalmas élménybeszámolója egészített ki cserkésztábori kalandokkal.

18 órától közösen részt vettünk a szentmisén, amelyet énekpróba előzött meg, hiszen énekelve kétszeresen is imádkozunk az Úrhoz.

Szentmise után vacsora, majd az akadályverseny eredményhirdetésére került sor. Minden csapat értékes ajándékot vehetett át, s hogy az izgalmakat még tovább fokozzuk, az este csúcspontja következett: fényképes bemutató a bogácsi tábor eseményeirol.

László atya jó érzékkel választotta ki a legeredetibb képeket, s mulatságos, mesés, kalandos keretbe foglalta táborozásunk történetét, ami alaposan igénybe vette nevetőizmainkat, s Így jókedvűen búcsúzhattunk egymástól az ígérettel: Hamarosan újra találkozunk!

Takács Piroska hitoktató, MUKI-segítő