Nyitólap
Hírek
Templomunk
Pasztorális terv
Közösségeink
Imák
Ügyintézés
Archívum
Hitoktatás
PowerPoint gyűjtemény
Prédikációk





A szentmisék rendje

Polgáron

Hétfő, kedd, péntek: 7.30
Csütörtök: 17.00
Szombat: 7.30, 18.00 (téli időszámításkor 17.00)
Vasárnap: 9.30

Filiák

Görbeháza: vasárnap 8:00
Tiszagyulaháza: vasárnap 11.00
Újtikos: vasárnap 13.30

 
Pasztorális terv
2007-es év lelkipásztori terve Polgár
„Reményt és jövőt adok nektek!”

Január - igazság hónapja

„Éhezők és szomjazók megsegítése”
Január 01. Újév – Szűz Mária, Isten Anyja (ünnepi miserend)
Január 07. Vízkereszt – házszentelések bejelentése
Január 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00-tól
Január 18. 17:00 Ökumenikus imahét a polgári Római Katolikus Templomban
Január 19. 17:00 Ökumenikus imahét a polgári Református Templomban
Január 20. 15:00 Farsangi „Megatánc” a Művelődési Házban 50 fő étkeztetése a Szociális Konyhán egy hétig, Keresztmisszió, Házszentelések.

„Add Urunk, hogy Veled kezdjük az évet, s egész évben érezzük szent kegyelmedet. Te légy a mi Alfánk és Ómegánk, s fogadjuk el mind, amit ez év hoz ránk.”


Február - betegek hónapja

„Betegeket meglátogatni”
Február 02 és 03 között Nyíregyházán szerzetesi hivatás-ébresztő lelki napok a plébánián
Február 04. Gyertyák megáldása, Balázs-áldás szentmise keretében (ünnepi miserend)
Február 11. Betegek világnapja: betegek kenetének a kiszolgáltatása (ünnepi miserend)
Február 11. 18 napon keresztül Lourdes-i ájtatosság
Február 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00-tól
Február 17. Szent Erzsébet bál
Február 21. Hamvazószerda (szigorú böjti nap, nagyböjt kezdete)
Február 25. Hamvazkodás (ünnepi miserend) Bérmálkozási és elsőáldozási felkészítők.

„Mindig Veled akarok maradni, hiszen megfogtad jobbomat.” (72.zs.)


Március - bűnbánat hónapja

„Bűnösöket meginteni”
Március 02. 16:00 - keresztút, nagyböjti bibliai esték
Március 09. 16:00 – keresztút, nagyböjti bibliai esték
Március 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00-tól
Március 14. Az egyházközségi és az önkormányzati képviselők találkozója
Március 16. 16:00 - keresztút, nagyböjti bibliai esték
Március 23. 16:00 - keresztút, nagyböjti bibliai esték
Március 30. 16:00 - keresztút, nagyböjti bibliai esték
Március 31. 15:00 Városi Keresztút

„Bárhol leszel, mindenütt kísérlek. Bárhol leszek, mindig megtalálsz.”

Április - megváltás hónapja

„Foglyokat kiváltani”
Április 01. Virágvasárnap (ünnepi miserend)
Április 05. nagycsütörtöki szertartások: 17:00 – Görbeháza és Tiszadob; 18:.00 – Tiszagyulaháza; 19:00 –                  Polgár és Újtikos
Április 06. nagypénteki szertartások: 17:00 – Görbeháza és Tiszadob; 18:00 – Tiszagyulaháza; 19:00 – Polgár    és Újtikos
Április 07. nagyszombati feltámadási szertartás Polgáron: 20:00
Április 08. Húsvét (ünnepi miserend)
Április 09. Húsvéthétfő (ünnepi miserend)
Április 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
Április 18 és 21 között zarándoklat Wartburgba
Április 25. A polgári egyházközség szentségimádási napja
Április 29. Cserkészek fogadalomtétele a 10:00 órai szentmisében

„Tegnap még zokogott a kert, a sírbolt. A mindennek végét jelentő hír volt. De a sír üres! Kő nem zárja már: örökre legyőzetett a halál! S ámulva hall a hajnal új beszélőt: Ne keressétek holtak között az élőt!”

Május - vigasztalás hónapja

„Szomorúakat vigasztalni”
Május 01. Majális
Május 06. Anyák napja, Szent Erzsébet rajzpályázat gyermekeknek
Május 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00-tól
Május 20. Bérmálás Polgáron
Május 26. Egyházmegyei gyereknap Harangodon
Május 26. Egyházközségi zarándoklat Pannonhalmára
Május 27. Pünkösdi búcsú Tiszagyulaházán
Május 28. Pünkösdhétfő (hétköznapi miserend)

„A Szentlélek nem csak azt mutatja meg nekünk, hogy az Isten szeret minket, hanem megadja a képességet, hogy mi is viszontszeressük Őt.”


Június - úton-levők hónapja

Utazóknak szállást adni”
Június 03. Elsőáldozás
Június 10. Úrnapja
Június 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
Június 17. Jézus Szíve búcsú Görbeházán
Június 25. Hittanos tábor Gergelyiugornyán

„Neked hozom ajkam áldozatát, fogadd tetszéssel Uram.”


Július - Jótanács hónapja

„Jótanácsot adni”
Július 01. Egyházközségi zarándoklat Szentkútra
Július 02-08 Cserkésztábor
      Ifjúsági találkozó Egerszalókon
Július 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
Július 29. Egyházmegyei zarándoklat Máriapócsra

„A szív nem ott él, ahol van, hanem ott, ahol szeret.”


Augusztus - Megbocsátás hónapja

„Megbocsátani”
Augusztus 06-11: Egyházközségi gyalogos zarándoklat Sárospatakra
Augusztus 12. Nagyboldogasszony búcsú Polgáron
Augusztus 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
Augusztus 20. Szent István király ünnepe
Augusztus 26 Szirakúzai Mária búcsú Újtikoson

„Szeress áldozattal, szeress kifogyhatatlanul. Ne hagyd magadat legyőzni a sikertelenséggel, a közönnyel, a magánnyal. Szeress és jobb lesz a világ!”


Szeptember - Tanítás hónapja

„Tanítani a reánk bízottakat”
Szeptember 08. Lelkinap a hittanosoknak(MUKI)
Szeptember 09. Veni Sancte (tanévnyitó szentmise)
Szeptember 09. Egyházközségi Zarándoklat Máriabesnyőre
Szeptember 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
Szeptember 15. 19:00 – fáklyás keresztút a Kálvária dombon
Szeptember 16. Kálvária búcsú Polgáron
Szeptember 22. egyházközségi autóbusz kirándulás Sárospatakra
Szeptember 29. 15:00 „Az én bibliám” (MUKI)
Szeptember 30. Szentírás vasárnapja

„Amikor ablakunkat kinyitjuk a menny felé, a menny ablaka is kinyílik számunkra. Isten a nyíltszívűséget bőkezűséggel viszonozza.”


Október - Az imádság hónapja

„Imádkozni”
Október 06. Rózsafűzér készítés (MUKI)
Október 07. Magyarok Nagyasszonya búcsú Tiszadobon
Október 13. Fatimai engesztelő imaóra 13.00-tól
Október 13. Nemzetközi Kórusfesztivál – „Ének Európáért”
Október 20. Cserkész „madárles” a Hortobágyon
Október 23. Nemzeti ünnep

„Sorsunk irányítása Isten dolga. Aki maga akarja sorsának kormányrúdját kezelni, zűrzavarba kerül és bajba jut.”


November - A megemlékezés hónapja

„Elhunytakat eltemetni”
Egész hónapban az elhunyt szeretteink lelki üdvéért gregorián szentmise.
November 01. Mindenszentek ünnepi miserendje: 08:30 – Újtikos; 10:00 – Polgár és Tiszagyulaháza; 11:30 – Tiszadob; 19:00 – Polgár és Görbeháza.
Temetőben sírmegáldás menete: 15:00 – Újtikos és Görbeháza; 16:00 – Polgár és Tiszagyulaháza; 17:00 - Tiszadob
November 02. Halottak napja (hétköznapi miserend)
November 10-18 Szent Erzsébet kilenced
November 10. Világi áldoztatók lelki napja
November 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
November 17. Szent Erzsébet kiállítás a Művelődési Házban
November 12 és 17 között Szent Erzsébet szeretetvendégség
November 18. Szent Erzsébet év lezárása – hálaadó szentmise

„A szenvedésben tudjuk meg valójában, hogy milyenek vagyunk.”


December - A szegények hónapja

„Szegényeket felruházni”
Adventi időben minden reggel 6 órakor roráté szentmise zsolozsmával.
December 01. 15:00 adventi koszorú készítése (MUKI)
December 06. 17:00 templomi megemlékezés Polgáron Szent Miklós püspökről
December 13. Fatimai engesztelő imaóra 13:00-tól
December 15. Cserkészek karácsonya
December 14. és 15. Lelkigyakorlat
December 16. Betlehemi láng
December 16. Városi Karácsonyi Ünnepség
December 24. 16:00 és 18:00 között a pásztorjáték és az élő betlehem megtekintése Polgáron
December 24. 24:00 Éjféli szentmise: Polgáron és Újtikoson; 22:30 Tiszagyulaháza; 21:00: Tiszadob és Görbeháza
December 25. Ünnepi miserend
December 26. Ünnepi miserend
December 27-29 Cserkészek téli portyája
December 30. Jubiláló házaspárok megáldása (ünnepi miserend)
December 31. Szilveszter - hálaadó szentmisék rendje 15:00 Tiszadob; 16:00 Görbeháza és Tiszagyulaháza; 17:00 Polgár és Újtikos 23:30 – szentségimádás a polgári templomban

„Jézus azért jött a földre, hogy mindig velünk lehessen és újra meg újra megajándékozzon a karácsony melegével, reményével, fényével és békéjével.”

Az egyházmegye szervezete és a plébániai élet

Teológiai alapvetés

1.              Mennybemenetele előtt Jézus ezt mondta tanítványainak: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön. Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére, és tanítsátok meg őket mindannak a megtartására, amit parancsoltam nektek. S én veletek vagyok mindennap a világ végéig.” (Mt 28,18)

2.              Krisztus és a Szentlélek küldetése az egyházban teljesedik be, amely Krisztus titokzatos Teste és a Szentlélek Temploma. Az egyház Krisztus és a Szentlélek küldetésének szentsége. Egész léte és valamennyi tagja arra szolgál, hogy hirdesse és megjelenítse a Szentháromsággal való közösség misztériumát. Isten erejéből látható módon növekszik a világon mint az üdvösség eszköze, és az idők végezetéig szolgálja a megváltás és a megszentelés művét. (vö. Lumen Gentium 3-4.)

3.              A római pápa és a püspökök testülete által vezetett egyetemes egyház a legnagyobb testvéri közösség, amely arról gondoskodik, hogy a világon minden emberhez eljusson az üdvösség örömhíre. Krisztus egyetlen és egyetemes egyházának mint ősmintának a képmásai a részegyházak, az egyházmegyék.

4.              Az egyházmegye Isten népének részegyháza, amelynek igazgatását a megyéspüspök saját pásztorként végzi. Az egyházmegye papsága együttműködik a főpásztorral, és kölcsönösen segítik egymást Isten népének szolgálatában. A püspök Krisztus helyetteseként és követeként kormányozza a reá bízott részegyházat, hogy népe igazságban és szentségben gyarapodjék napról-napra. (vö. LG 26-28)

5.              Mivel a püspök az egyházmegyéjében személyesen nem tud mindenhol és mindenkor jelen lenni, azért az egyházmegye területén kisebb közösségekben plébániák által gondoskodik híveinek lelki ellátásáról. Az egész egyházmegyére kiterjedő munkáját a papok segítik, akik a püspök nélkülözhetetlen munkatársai és tanácsadói Isten népének tanításában, megszentelésében és a hívek vezetésében.  (vö. Christus Dominus 17)

6.              A részegyháznak kötelessége egyre tökéletesebben képviselni az egyetemes egyházat. A részegyház közösségeinek harmonikus működése, tanúságot tevő élete Krisztusra mutató jel a világban. (vö. Ad Gentes 20)

Helyzetelemzés

A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyét II. János Pál pápa alapította 1993. május 31-én (Pünkösd ünnepén), a Hungarorum Gens kezdetű pápai dekrétumával. Területileg magába foglalja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket. Ezek a területek korábban az Egri Főegyházmegyéhez, ill. a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartoztak, és magukba foglalták a nagyváradi és szatmári püspökségek Magyarországhoz tartozó részeit. Az egyházmegye védőszentje Szent László magyar király, székhelye Debrecenben van. Székesegyháza a debreceni Szent Anna templom, társszékesegyháza a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya templom.

A plébánia és a hívő közösség élete

7.              A Lumen Gentium zsinati határozat szerint az egyház és a plébánia új meghatározást kapott. Az egyház Isten vándorló népe. Valamennyi keresztény részesedik Krisztus prófétai, papi és királyi hatalmában. A plébániai közösség – amelyben a hívek megélik hitüket - egységben van az egyetemes egyházzal, testvéri közösséget alkot vele. Tagjainak nagy a felelőssége az egyház életében és a krisztusi küldetés teljesítésében. Kötelességük, hogy életállapotuknak megfelelően a közösség életében aktívak legyenek. A közösség építésében, a szolgáló papsággal együtt, minden tag építi Krisztus titokzatos testét az Eukarisztia közösségében. (1 Kor12.)

8.              Egyházmegyénk még egészen fiatal, de történelmi egyházmegyékből kialakított része a Magyar Katolikus Egyháznak. Mint új egyházmegye, első zsinatának nagy lehetősége, hogy egészen korunknak megfelelően alakítsa az egyházmegye szervezetét. Alapos felmérésre és rendezésre van szükség. A plébániai és a plébánián belüli kisebb közösségek az egyházmegyén keresztül az egyetemes egyházba kapcsolódnak be. Az egyházmegye szervezetének ezt kell kifejeznie és szolgálnia.

9.              A feladatokat, amelyeket a zsinaton bármely téma-csoportban kidolgoztak, a plébániai közösségekben kell életté váltani. A plébániai közösségből indul az evangelizáció, itt kapcsolódhatnak be a hívek a liturgiába, a plébániai közösségben van lehetőség a diakóniai szolgálatra, itt találkozik a szolgálati papság és a hitét gyakorló keresztény ember. A plébániai életet és az egyházmegye szervezetét úgy kell formálni, hogy mindezeket a feladatokat egyre hatékonyabban tudja ellátni. Az egyetemes egyház mai életlehetősége a plébánián és a plébániai közösségekben van.

A plébánia

10.          „A plébánia a krisztushívőknek a részegyházon belül állandó jelleggel megalapított közössége, amelynek lelkipásztori gondozását, a megyéspüspök felügyelete alatt, plébánosra bízzák, aki annak saját pásztora.” (CIC 515. kán 1. §) A plébánia fogalmának lényeges eleme, hogy krisztushívőkből áll, meghatározott közösség, amelyet állandó jelleggel hoztak létre az egyházmegyén belül. Eszerint a plébánia fogalmában nem a terület, hanem a közösségi elem a döntő. Vagyis maga a plébánia nem valamely terület, hanem meghatározott módon (pl. területei határokkal is) körülírt, megalapított és vezetet közösség.

Plébános

11.          A plébános a püspök irányítása alatt működő lelkipásztor, akinek feladata, hogy Krisztus szeretetében, mint jó pásztor gondozza nyáját, legyen híveinek gondviselő atyja. Köréje gyülekezik Isten népének közössége, a plébánia. A plébános feladata, hogy közösséget teremtsen és akkor halad helyes úton, ha egységben van püspökével, munkatársaival és híveivel.

12.          Az Egyházi Törvénykönyv pontosan meghatározza a plébános jogait és kötelességeit (CIC 528-544. kk.), aki munkáját egyházmegyénkben is ennek szellemében végzi.

13.          A világi jog szempontjából a plébános a plébániának, mint jogi személynek törvényes képviselője, aki a „jogi személy” nevében aláírásra jogosult. Felelős azért, hogy a plébánia javait az egyház törvényei szerint kezeljék (CIC 1281-1288. kk).

Káplán

14.          A káplán a plébános első munkatársa, a plébánossal egyetértésben és az ő felügyelete alatt végzi lelkipásztori szolgálatát. Munkáját a legjobb tudása szerint végezze. (Részletesebben a papok és szerzetesek témánál.)

Egyházközségi képviselőtestület

15.          Szervezetét, működését a Püspöki Kar által készített és jóváhagyott Szabályzat írja elő. A képviselőtestület megfelelő szervei látják el a plébániai gazdasági tanács és a plébániai pasztorális tanács feladatait. (Szabályzat kivonatát lásd a Függelékben.)

Kántor

16.          A kántorok a plébánia alkalmazottai, segítik a plébános munkáját. A szent liturgia végzésében az ének vezetésével szolgálják Isten népét. Tevékenységük nagyban hozzájárul a vallásos élet elmélyítéséhez. Alkalmazásuk módját, jogaikat és kötelességeiket "A magyarországi katolikus kántorok és karnagyok működési szabályzata" alapján, a helyi egyházközség adottságait figyelembe véve szabályozzák. (Lásd a  Függelékben)

Hitoktatók

17.          A hitoktatás elsősorban a plébános és a káplán kötelessége. Az igények szerint azonban világi hitoktatókat alkalmazhatnak, akik megfelelő képesítéssel és főpásztori megbízással végzik a hitoktatást. A világi hitoktatók közösségben legyenek az egyház vezetésével, ne legyenek eltiltva a szentségek vételétől, hívő és példamutató életükkel szolgálják a plébánia ifjúságának lelki képzését. Hitoktatási megbízásukat a plébános előterjesztésére a megyéspüspöktől kapják, minden évben.

Sekrestyés

18.          A templom rendjéről, a liturgikus ruhák, és eszközök rendben tartásáról gondoskodó köztiszteletben álló személy.

Javaslatok

19.          A zsinat javasolja alkalmas világi gazdasági szakember bevonását állandó tagként a Gazdasági Tanácsba.

20.          A főpásztor a meglévő lelkipásztori bizottság átalakításával és világiak bevonásával hozza létre a Pasztorális Tanácsot. Ez a tanács vizsgálja és mérlegelje a lelkipásztori munkát érintő kérdéseket, és róluk gyakorlati javaslatokat készítsen. A Pasztorális Tanács részeként szükség van a felnőttképzés egyházmegyei szintű összefogására, tervezésére és ellenőrzésére.

21.          A helyettes esperes mellé a hitoktatás ellenőrzésére és segítésére pedagógiai-hitoktatói végzettséggel rendelkező szakember kerüljön, akinek díjazásáról az egyházmegye gondoskodik.

22.          A képviselő testületek és az egyházi munkatársak évenkénti lelkigyakorlatát és továbbképzését meg kell szervezni esperesi, főesperesi vagy egyházmegyei szinten.

23.          A főpásztor az EPSZ és az esperesek megkérdezése után rendeljen el egy ésszerű átrendezést az esperesi kerületeknél, ill. a társplébániák és filiák hovatartozásáról.

24.          A paphiány és a hívek létszámának változása miatt a plébániák hagyományos osztályozása korrekcióra szorul. Ezért a zsinat javasolja, hogy az egyházmegye terültén lévő katolikus közösségeket három kategóriába osszuk: központi plébánia,  társplébánia (korábban „oldallagosan ellátott plébánia”) és filia.

25.          Központi plébánia, ahol a plébános lakik. Vezetése a jogban előírt módon történik. Önálló képviselőtestülete van, vezetik az anyakönyveket és a pénztárkönyvet. A TB, az adóhatóság és minden más hivatal felé a központi plébánia képviseli a társplébániákat és filiákat is.

26.          Társplébánia: ahol a plébános nem helyben lakik. Önálló képviselőtestülete van, külön anyakönyveket vezetnek, de ezeket a központi plébánián őrzik. Az egyházközség önállóan kezeli anyagi javait, gondoskodik az egyházközségi hozzájárulások beszedéséről, a perselypénzek és más bevételek pontos kezeléséről, a templom, és egyházi épületek fenntartásáról, a lelkipásztor és az alkalmazottak fizetéséről, hozzájárul a központi plébánia fenntartásához.

27.          Filia: kisebb közösségek (kevesebb, mint 500 hívő), ahol templom, vagy legalább állandó misézési hely van. Külön nem vezetnek anyakönyveket, ez a központi plébánián történik. Képviselőtestület nincs, de legyen 3-5 tagból álló gondnokság, amely gondoskodik a templomról, és segítségére van a plébánosnak.

28.          Az egy plébános vezetésére bízott közösségek, bár különböző fokú önállósággal rendelkeznek, mégis egy egységet (plébániát) alkotnak a plébános vezetése alatt. Az egységes lelkipásztori ellátás biztosítására és összehangolására hozzanak létre Plébániai Tanácsot. Ennek vezetője a plébános, tagjai a káplánok és 3 személy a központi plébánia testületéből, 2-2 a társplébániák testületéből és 1-1 a filiákból. Évente legalább egyszer tartsanak gyűlést.

29.          Ahol alkalmasabbnak látszik, a fenti cél úgy is megvalósítható, hogy a központi plébánia képviselőtestületébe beválasztják a társplébániák elnökeit, ill. a filiák egy-egy képviselőjét.

30.          Az egyházközségek vezetése a jogban meghatározott módon (517.k. 2.§) rábízható egy diakónusra vagy egy megfelelő lelkipásztori kisegítőre.

31.          A papság létszámának alakulását és a lelkipásztori ellátás hatékonyságát figyelembe véve, hosszabb távon gondolkodva kell megállapítani, hogy melyek legyenek a központi plébániák. A fejlesztéseket ennek figyelembe vételével kell tervezni.

32.          A CIC 518. kánon alapján a zsinat megfontolandónak tartja személyi plébániák létrehozását.

33.          Ahol 5 évnél korábban történt  a képviselőtestületi tagok kinevezése, ott egy éven belül meg kell újítani a képviselő testületet.

34.         A zsinat javasolja a megyéspüspöknek, hogy a különböző pasztorális területek irányítására felelősöket nevezzen ki.

Kapcsolódó anyagok: 2009-es év lelkipásztori terve Polgár, 2008-as év lelkipásztori terve Polgár, 2007-es év lelkipásztori terve Polgár, 2006-os év lelkipásztori terve Polgár, Szociális felmérés 2007